A Kati cukrászda Szeged központjában működik. Vállalkozásunkat, büfé profillal, 1984. április 15-én nyitottuk. 1988. március 15-étől profilt váltottunk és cukrászdaként működünk a mai napig. Sok éve foglalkozunk képzéssel, évente átlagosan öt tanulţ képzünk. Tanulóink sikeresen szerepelnek nemzetközi és országos versenyeken. A süteményeink nagy része saját receptúra és technológia alapján készül, de készítünk tradicionális süteményeket is, mint a habroló, Erzsi kocka, habpite, vagy az őznyelv. Kezdettől fogva részt veszünk a szegedi Menyegző Esküvői Kiállításon, ahol látványcukrászatot, tortashow-t mutatunk be. Specialitásunk a vendégeink által megálmodott formatorták és az óriás méretű torták elkészítése. Legnagyobb 1000 szeletes volt.
Fagylalt
A legnagyobb nyári kánikulában gyakran eszembe jut, milyen szívesen kiállnék a hóba és kinyújtanám a nyelvem arccal az ég felé fordulva, mint még pöttöm koromban. Nos valahogy így érezhetett az a kínai ember is, aki rájött arra, nagyjából 5000 éve, hogy a hó a legfrissítőbb hideg nyalat a hőségben. Persze lehet, hogy a feltalálás egészen máshogy zajlott, de gyerekként roppant nagy élvezetet nyújtott számunkra a hóemberépítés mellett hatalmasakat harapni a hógolyókba.
Ma már rengeteg dologról elmondhatjuk, hogy nem találtunk ki nagyot mi, mai emberek, mert már akár több ezer évvel ez előtt is ismert dologról van szó. Egész egyszerűen ez zajlott le a fagyi történetében is, csak modernizálódott a hideg nyalat. Persze vitatott, hogy ki is volt az az őrült elme – utólag nagyon hálásak lehetünk neki – aki kitalálta, hogy gyümölcslével meglocsolt, fűszerezett hógolyót fog nyalogatni. Egy azonban biztos, a történelem során sok helyen hallhattunk a hideg csemegéről. Ázsiából az arabok és a perzsák hozták el az európai népek számára a fagylaltot, amely hatalmas sikert aratott szerte a világban.
Kávézás
Egyes források szerint a kávécserjét XV. század elején egy etióp (más források szerint szerint jemeni) pásztor fedezte fel miközben állatait legeltette. Észrevette, hogy juhai egy bizonyos növényt legelve sokkal élénkebbek lesznek.
Édesség
A négy alapíz közül a legkedveltebb, az édes íz. Őseink a növények gyökereinek gyűjtése és fogyasztása az édes bogyók rágcsálása, a vadon termő gyümölcsök ízlelgetése közben szoktak rá az édes íz élvezetére.
Cukrászat
A sütőcukrászat történelmi fejlődésének kezdete visszanyúlik a kultúra legősibb idejére. A sütőcukrászat alapjait voltaképpen akkor kezdték lerakni, amikor az emberek a nomád életmódról földművelő életmódra tértek át és rendszeresen kezdtek gabonamagvakat termeszteni. Adatok vannak arra, hogy a legrégebben ismert gabonák közül már a búzát is ismerték, erről babiloni ékírásos feliratok tanúskodnak.
Az emberek a gabonamagvakat kezdetben nyersen fogyasztották. A nyers magvak igen nehezen emészthetők és ízük kesernyés. Ezért különböző javításokkal próbálkoztak. Rájöttek arra, hogy a gabonamagvak íze pirítással jobb, zamatosabb és kissé édesebb lesz. Az őrlés feltalálása újabb lépés volt a tökélesedés felé. Az őrlés eleinte csak a magvaknak kövek közötti szétdörzsöléséből állt. Ezáltal a magvakban levő keményítő- és fehérjeanyagok feltáródtak és az így nyert őrleményt vízzel, tejjel, vagy állati vérrel, esetleg zsírral keverve, már tésztát lehetett készíteni.
Ez a vívmány az emberi táplálkozásban óriási lépést jelentett előre, mert ily módon az ősember gyümölcsből, gyökérből és húsból álló táplálékát jelentősen kiegészíthette. Nagy haladást jelentett az is, hogy míg a húst az ősember úgyszólván egyáltalán nem tudta raktározni, addig a gabonamagvakat könnyen eltartotta és így megszabadult az éhség rémétől.
A pép – táplálékból a folyadék elfőzetésével készítették a lepényt, mely – kis víztartalmánál fogva – az első eltartható sütőipari késztermék volt. A lepényt már a cölöpépítők és a bronzkori vadászok is ismerték. Ugyanez a tartós sütemény kísérte útjaikon a vikingeket. A pép sütést az ősidőkben úgynevezett főzőköveken végezték. Ezeket a főzőköveket tűzben hevítették és a pépet a forró kőre kenték. Ily módon készültek az első lepények. Természetesen így a lepénynek csak az egyik oldala sült meg. A másik oldalt úgy sütötték, hogy a pépet forró hamuval hintették be. Valószínűnek látszik, hogy innen ered a népmesékből ismeretes motívum, „feltarisznyázta fiát hamuban sült pogácsával.
A Kati Cukrászda Szeged elérhetősége
Cím: 6723 Szeged, Csorba u. 3.
Telefon: +36-62-480-751
